Stoltenberg a NATO-hoz 2019-ben csatlakozott Észak-Macedónia volt jugoszláv köztársaságba látogatott. A Dimitar Kovacevski miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón arról kérdezték, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég azt állította, hogy Oroszországnak tervei vannak a Balkán destabilizálására.
“NEM LÁTUNK SEMMILYEN KÖZVETLEN KATONAI FENYEGETÉST OROSZORSZÁG RÉSZÉRŐL EGYETLEN NATO-SZÖVETSÉGES VAGY RÉGIÓ ELLEN SEM” – VÁLASZOLTA A NORVÉG POLITIKUS.
“De természetesen továbbra is éberek maradunk. Figyelemmel kísérjük, hogy mit tesz Oroszország, és továbbra is egységesek maradunk”.
Megjegyezte, hogy a NATO-nak a koszovói KFOR-misszió keretében csapatai vannak a térségben, Bosznia-Hercegovinában van főhadiszállása, Szerbiában pedig irodája, és “készen áll a gyors megerősítésre és arra, hogy megtegye, ami szükséges, hogy minden szövetségest megvédjen bármilyen fenyegetéssel szemben”.
DE ISMÉTLEM, NEM LÁTUNK KÖZVETLEN KATONAI FENYEGETÉST EGYETLEN NATO-SZÖVETSÉGES ELLEN SEM.
Stoltenberg a volt Jugoszláviában tett körútja részeként járt Szkopjéban, miután már járt Szarajevóban, Belgrádban és Pristinában. A volt jugoszláv köztársaságok közül csak Bosznia-Hercegovina és Szerbia maradt az Egyesült Államok vezette katonai blokkon kívül.
Miközben Stoltenberg megismételte a NATO szokásos beszédtémáit az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, ragaszkodása, miszerint nincs orosz fenyegetés, egyenesen ellentétes azzal, amit Zelenszkij a múlt héten állított.
Az ukrán vezető múlt csütörtökön Afrikából érkezett újságíróknak nyilatkozva azt állította, hogy Moszkva áll a jelenlegi közel-keleti konfliktus mögött, és a Balkán és Moldova destabilizálására szövetkezik, hogy elterelje a világ figyelmét Kijevről.
“Figyeljenek a Balkánra. Higgyék el, hogy kapunk információkat: Oroszországnak hosszú terve van. A Közel-Kelet, ott lesz a Balkán, legalábbis, ha a világ országai most nem tesznek semmit, ismét lesz egy ilyen robbanás” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök többször is nehezményezte, hogy Izrael októberben kezdődött Hamász elleni háborúja kiszorította Ukrajnát a nyugati figyelem középpontjából. Az EU képtelen volt további katonai és pénzügyi támogatást jóváhagyni a kijevi rezsimnek, míg a Fehér Háznak is nehézséget okozott, hogy egy újabb Ukrajna-finanszírozási törvényt keresztülvigyen a Kongresszuson az ukrán korrupciós botrányok miatt.
Írta a Magyar Hírlap
