Kihívásokkal teli világban élünk, amely egyúttal tele van lehetőségekkel is Matolcsy György szerint, aki beszédében hangsúlyozta: ha a történelemre, mint egymást követő ciklusokra tekintünk, azt látjuk, hogy a reneszánsszal és a nagy földrajzi felfedezésekkel mintegy 500 éve kezdetét vette az „atlanti korszak”. Most azonban egy új világrend van kialakulóban, ennek főszereplője pedig Eurázsia.
A jegybankelnök kitért arra, hogy a COVID és a háborúk miatt szinte mindent újra kell gondolnunk. „Ú régi-új megoldásokra” van szükség, amelyek központjában a fenntarthatóság és a kiegyensúlyozottság áll. „Helyre kell állítanunk a természettel való harmóniát. Egyensúlyt kell teremteni a társadalmakban” – sorolta, hozzátéve: mindeközben az olyan új technológiai vívmányokat, mint a mesterséges intelligencia, bölcsen kell használnunk, mert akkor az „élet minden területén hozzá fognak járulni az emberek jólétéhez”.
„Eurázsia és a fenntarthatóság fogalma ugyanannak az éremnek a két oldala” – jelentette ki arra utalva, hogy Kelet és Nyugat tudását és energiáit egyesítve lehet csak egy jobb világot felépíteni. Példaként felhozta: „amikor társadalmaink fenntarthatóságáról van szó, az egyik legfontosabb dolog az erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása. Egy nagyon gyors átmenetben vagyunk az olajos energiamixről egy új energiamixre. Kína jóval előttünk jár, és néhány ország jó úton halad, hogy felgyorsítsa, ezt az átmenetet.”
Vagyis a nyersanyagok mellett a tudást is meg kell osztani szerinte.
– A tudás egy egyedülálló jelenség, mivel, ha megosztjuk egymással a tudást, akkor sokkal több lesz belőle. Ráadásul ez a legfontosabb erőforrás. Ez az alapja a győzelemnek – fogalmazott, és visszautalt a történelmi tapasztalatra: „a múltban nagyon hasznos kapcsolat volt Ázsia és Európa között. Az ősi Selyemút új termékeket, új kereskedelmi útvonalakat, új társadalmakat, új városokat, új kultúrát hozott létre, és sok-sok újdonság származott a Kelet és Nyugat, Kína és Európa közötti tudáscseréből.”
Matolcsy György kiemelte: a felemelkedő Eurázsiában földrajzi értelemben Magyarország központi helyen van, de egyfajta szellemi központ is lehet, és hazánk érdeme, hogy sikeresen felgyorsította a Kelet és a Nyugat, Ázsia és Európa közötti párbeszédet.
Kelet és Nyugat kapuja
– Budapest egy olyan hely, amelyre egyre inkább úgy tekintenek, mint a kapura Európa és Ázsia közötti – vette át a szót Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: ezek a kontinensek összetartoznak, nincs is közöttük igazi földrajzi határ.
Hangsúlyozta: Európa és Ázsia szétválasztása indokolatlan és gyakorlatilag lehetetlen. A jövő útja az együttműködésen keresztül vezet, ezért a blokkosodás helyett az összekapcsolódást támogatjuk.
– Miután 2010-ben kormányváltás történt Magyarországon, meghirdettük a keleti nyitás politikáját. Fellendítettük a kapcsolatot az ázsiai országokkal. Csatlakoztunk az Türk Államok Szervezetéhez – idézte fel a tárcavezető, majd azt mondta: „Magyarország a szuverén, független országok közötti kapcsolatépítés mellett áll. Úgy gondolom, hogy a geopolitikai adottságaink alkalmasak arra, hogy Ázsia kapujává váljunk Európában, és az Ázsiából érkező beruházások növekvő volumene is ezt indokolja.”
A Magyar Nemzeti Bank, mint a kormánytól független szereplő, Varga Mihály szerint helyesen ismerte fel, hogy Budapest a megfelelő hely egy eurázsiai fórumnak, és a megfelelő időben látott hozzá ennek megszervezéséhez; egy olyan időben, amikor a válságok egymást követik, és láthatóan egy új világrend van kialakulóban.
Kitért arra is, hogy egy technológiai forradalom közepén vagyunk, és az új megoldások átalakítják a monetáris rendszert és a gazdaságot. Ennek hatására felértékelődik a geopolitika, Magyarország pedig jó lehetőséget kínál Ázsia számára az európai kapcsolatok építésére – fejtette ki.
Ezek után hosszasan sorolta hazánk eredményeit. Szavaiból kiderült, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 5,3 százalékkal haladja meg a pandémia előtti szintet, szemben az uniós 3,5 százalékos átlaggal, a beruházási ráta 27 százalékkal az egyik legmagasabb az EU-ban. Az államadósság 2010 és 2019 között 80 százalék feletti szintről 65 százalékra csökkent, ami azóta emelkedett, de még így is 10 százalékponttal marad el az uniós átlagtól. A gazdasági komplexitás versenyképességi rangsorban a kilencedik helyen állunk, és a prognózisok szerint 2025-ben a magyar lehet az Európai Unió legjobban teljesítő gazdasága.
– Kétségtelen, hogy ezek a lenyűgöző eredmények az ázsiai partnereink sikerét is magukban foglalják, illve tükrözik. Úgy vélem, hogy a magyar gazdaság ezeket az eredményeket az összekapcsolódás iránti elkötelezettség hiányában nem érhette volna el – szögezte le Varga Mihály.
Írta a Magyar Hírlap
