A 2023. október 7-én kitört palesztin–izraeli háború miatt a 6. Jeruzsálemi Biennálé Iron Flock – Vasnyáj című rendezvénye nem nyílhatott meg a tervezett, novemberi időpontban. A harmincöt helyszínre szervezett nemzetközi képzőművészeti seregszemlét előreláthatólag 2024 tavaszára halasztják.
A biennálé egy részét a közreműködő művészek és kurátorok saját hazájában mutatják be ideiglenesen, így a kiállítás olyan nagy művészeti központokban látható, mint New York, London, Róma, Torino, Los Angeles, Buenos Aires és Budapest. A budapesti kiállítást a Magyar Művészeti Akadémia szervezi az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet közreműködésével.
„Ez a kiállítás kiállás Izrael mellett” – hangoztatta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója szerdán, a kiállítás sajtóbemutatóján, hozzátéve: képzőművészeti élet fontos helyszíne a jeruzsálemi biennálé.
Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke emlékeztetett: az október 7-ei terrortámadás következtében kitört háború miatt a 6. Jeruzsálemi Biennálé nem nyílt meg a tervezett novemberi időpontban. A 35 nemzetközi kiállítást felvonultató, átfogó művészeti esemény előreláthatólag jövő év tavaszán valósul meg.
Az MMA elnöke elmondta, hogy a biennálé projektjeinek egy-egy részét hét nagyvárosban mutatják be: Budapest mellett New Yorkban, Londonban, Rómában, Torinóban, Los Angelesben és Buenos Airesben. Ezzel egyfajta kulturális háló jön létre – tette hozzá.
A Suttogó föld – A táj alternatívái a magyar és izraeli kortárs képzőművészetben című kiállításon 20 izraeli és 18 magyar művész alkotásai lesznek láthatók három izraeli és három magyar kurátor közreműködésével. A kiállítás a tájábrázolás hagyományos és alternatív, kortárs értelmezéseit mutatja be a plein-air festészettől a szimbolikus kifejezésmódokig. A tematikus csoportokban bemutatkozó alkotások egymásra reflektálva hoznak létre átfogó, kortárs művészeti tájképet – magyarázta Turi Attila.
Az idei Jeruzsálemi Biennálé képeinek egy részét mutatja be a Néprajzi Múzeum, mivel a palesztin–izraeli háború miatt a jelentős képzőművészeti esemény elmaradt
Fotó: Török Péter
„A lehetőség, hogy a művészet erejét a nyomasztó események ellenére ilyen módon megmutassuk, világszerte megerősíti a kulturálisan sokrétű Jeruzsálem és a város támogató közössége kapcsolatát” – hangoztatta az MMA elnöke.
„Rettenetes helyzetben érkezett a megkeresés a kiállítás megvalósítására, egyértelmű volt, hogy ezt a gesztust meg kell tennünk” – mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, hozzátéve: az intézménynek nem idegen egy ilyen kiállítás befogadása, most is látható kortárs tárlat a múzeumban. A főigazgató szerint a rövid határidő ugyan kihívást jelentett, de igazolta a felkészültséget és a készséget az együttműködésre. Hozzátette: az egy hónapig látható tárlat sokakat meg fog érinteni.
Csáji László Koppány, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója felidézte, hogy november elején, a felkérés megérkezésekor szinte lehetetlennek tűnt egy ilyen súlyú nemzetközi tárlat létrehozása. A kiállítással szolidaritásunkat fejezzük ki és az izraelit összekapcsoljuk a magyarországi művészettel – mondta, hozzátéve: a Néprajzi Múzeum 800 négyzetméteres terében látható műalkotások reflektálnak egymásra.
A sajtótájékoztatón online jelentkezett be Olaszországból Vera Pilpoul kurátor, aki az olaszországi Casale Monferrato kisvárosban megvalósult Maszk mögött című kiállítást szervezte. Elmondta: a befogadott tárlat tematikáját az Eszter könyve adta, izraeli, valamint olasz művészek alkotásait mutatták be. A nagyméretű alkotásokat a helyszínen kellett reprodukálni, a kortárs művek mellett látható volt az ősi Eszter-tekercs is – tette hozzá a kurátor.
Iski Kocsis Tibor Munkácsy-díjas festőművész, a budapesti kiállítás egyik kurátora, rendezője arról beszélt, hogy Budapesten öt tematikus csoportban láthatók az izraeli és magyar művek, amelyek a tájra, a földre, a szülőföldre reflektálnak. A kiállított munkák között olajképek, nagyméretű rajzok és fotográfia egyaránt megtalálható. A magyar művészek között fiatalok és több Kossuth-díjas alkotó is helyet kapott – mondta.
A tematikus csoportok egyebek mellett a disztópikus tájkép, táj mint közeg és otthon, táj és ember kapcsolata, valamint táj és az ökológiai gondolkodás köré épülnek.
A három izraeli és két magyar kurátor – Nechemia Boaz, Ofer Kahana, Victor Ryabchin,iski Kocsis Tibor és Avi Roth – által összeállított, Suttogó föld című tárlat az eredeti, húsz izraeli művész alkotásait felvonultató kiállítást tizennyolc magyar művész műveivel egészíti ki.
A közös kiállítás festményei, grafikái, fotói és szobrai megerősítik, hogy a különböző vallásokhoz és generációkhoz tartozó eszmék, reflexiók és vélemények a szimbiózis vágyának koncepciójával egységes egésszé állnak össze, amelynek üzenete: az emberiség nyugalomra és kölcsönös elfogadásra vágyik. Az öt tematikus szekcióba rendezett izraeli és magyar alkotások egymásra reflektálva hoznak létre egy átfogó, kortárs művészeti tájképet, amelynek az ortodox – ember nélküli, festett – tájkép ugyanúgy része, mint az ökofuturista, disztópikus tájábrázolás.
Kiállító művészek:
Meir Appelfeld, Avia, Azbej Kristóf, Leonid Balaklav, Balázs Nikolett, Silvia Bar-Am, Aviva Blum, Nechemia Boaz, Bukta Imre, CSáji Attila, Elekes Károly, Fehér László, Pnina Ramati Frank, Tirza Freund, Avigail Fried, Gálhidy Péter, Yona Levi Grossmann, Gyenis Tibor, Gideon Holland, Horváth Dániel, Imre Mariann, Iski Kocsis Tibor, Arnon Kaplan, Dalia Katav-Arieli, Koós Gábor, Alex Kremer, Michael Morgenstern, Roth Avi, Shaul Shats, Julia Shulman, Szász Sándor, Szurcsik József, Uray-Szépfalvi Ágnes, Michael Yakhilev, Marek Yanai, Yosef Yosade, Vető Orsolya Lia.
A SUTTOGÓ FÖLD – A táj alternatívái a magyar és izraeli kortárs képzőművészetben című kiállítás 2023. december 7-től 2024. január 7-ig hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között tekinthető meg a Néprajzi Múzeumban.
Írta a Magyar Hírlap
