G. Fehér Péter
2023. december 6. szerda. 7:28
Az Európai Bizottság mindent elkövet, hogy Ukrajnát belegyömöszölje az Unióba. A magyar gyűlölő Vera Jourova uniós biztossal az élen azonnali csatlakozási tárgyalásokat sürget a testület. Más országok esetében politikai megfontolásokból az időhúzásra játszik. Törökország esetében immáron két évtizede tárgyalnak a csatlakozásról, annak ellenére, hogy Ankara már sok feltételt teljesített. Erős a görög lobbi tevékenység. Athén Ciprus rendezetlen ügyére hivatkozva, blokkolta a tárgyalásokat. Az EB pedig a meghatározatlan jogállamiság hiányára hivatkozva akadályozza a török csatlakozási tárgyalások folyamatát. Szerbiával sincs ez másként, több, mit egy évtizede folynak a csatlakozási tárgyalások, amelyek nem igen akarnak haladni. Gyakran autoriternek minősítik a belgrádi politikai berendezést, a Koszovóval való feszültség sem marad ki a Szerbia tagsága ellen áskálódó brüsszeliták érvrendszeréből.
És akkor most itt van Ukrajna, amelyet szinte az egyik napról a másikra fel akarnak vetetni az EU-ba. Egy olyan országot, amely éppen háborúban áll egy nukleáris nagyhatalommal és nem is kell alapos vizsgálat ahhoz, hogy megállapítsuk: az uniós tagsághoz szükséges egyetlen feltételt sem teljesítette, de még attól is távol van, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdhesse.
Itt van mindjárt az a bizonyos jogállamiság kérdése. Brüsszelben senkinek egy rossz szava sincs az ukrajnai drámaian brutális kényszersorozás ellen. A 16 és 70 év közötti férfiakat az utcán fogdossák össze, úgy rángatják be őket a laktanyákba. Ha ez még nem lenne elég, Zelenszkij, miután kiderült, hogy a kényszersorozást végzők kenőpénzt fogadtak el, nem ukrán nemzetiségű kényszersorozókat fett fel. Az idegenek neveit gondosan titkolják. A legutóbbi, meglehetősen brutális kényszersorozási akció, így sem hozott eredményt. A kitűzött létszámnak csak a nyolc százalékát sikerült „befogni”. Még háború idején sem megengedett, hogy egy ország ilyen embertelen eszközöket alkalmazzon saját állampolgáraival szemben.
Jövőre elnökválasztást kellene tartani Ukrajnában. De Zelensszkij szerint hadiállapotban nem lehet választásokat tartani. Sőt a megmérettetésre csak hat hónappal a hadiállapot megszűnése után kerülhet sor. Hogy mikor szűnik meg a hadiállapot, azt persze az elnök dönti el. A „nép szolgája” így még hosszú ideig hivatalában maradhat. Már ha puccsal nem távolítják el.
Zelenszkij nem sok mindent tett azért, hogy tárgyalóasztalhoz üljön az oroszokkal. Törvénybe iktatta, az orosz nyelv oktatásának, tanításának és használatának tilalmát. Ezzel még az oroszok elleni intézkedések messze nem értek véget. Kijev brutális támadást intézett az ortodox egyház ellen. Többek között egyházi vezetőket tartóztattak le, egyiküket öt év börtönre ítélték, úgynevezett államellenes bűncselekményekért. Mindez a bolsevista időkre emlékeztet. Mindezek után az már szinte természetes, hogy orosz nyelvű újságokat, hírportálokat és más sajtó felületeket tiltottak be. Az ellenzéki pártok már korábban erre a sorsra jutottak.
Az ukrán ellenességgel nehezen vádolható amerikai külügyminisztérium Ukrajnáról szóló tavalyi éves jelentésében titokzatos halálesetekről ír. A jelentés szerint a kormány vagy ügynökei önkényes vagy törvénytelen gyilkosságokat követtek el.
Tavaly március 5-én Denyisz Kirejevet, az Oroszországgal korábban tárgyalásokat folytató ukrán delegáció tagját megölték. Kirejev állítólag árulást követett el. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint Kirejev halálának körülményei továbbra is tisztázatlanok. – áll az amerikai külügy jelentésében.
Egy másik eset: Nem történt új fejlemény a 2021-ben Oleg Bereznyi fogvatartott halálával kapcsolatos ügyben indított eljárásban. A halálesetet valószínűleg a zsitomiri előzetes letartóztatási intézményben történt visszaélések okozták.
Az amerikai jelentés felemlíti, hogy a 2022-es orosz támadás óta 15 ezer személy tűnt el Ukrajnában. Az eltűnt személyek nyomozásával foglalkozó egységes központ létrehozása érdekében a parlament áprilisban módosította az eltűnt személyek jogállásáról szóló törvényt, és Oleh Kotenkót nevezte ki a különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős biztosnak. Arról nincs hír, hogy akár egyetlen eltűnt személy esetét is tisztázták volna.
Továbbra is problémát jelentett az ukrán rendfenntartó szervek és az ukrán biztonsági szolgálat által elkövetett visszaélések büntetlensége, és az, hogy gyakran nem vonják felelősségre őket – így az amerikai jelentés.
Na, már most, ezt az országot akarják az EU-ba felvenni?
Írta a Magyar Hírlap
