Az ősi, sivatagi környezetben fekvő város állítólag a Pártus Birodalom (időszámítás előtt 247 – időszámítás szerint 224) egyik fővárosa volt.
Kouros Rousztaei iráni régész néhány éve vetette fel, hogy Sahr-e Komisz emberi megtelepedésének története a vártnál régebbi múltra tekinthet vissza, ezt követően egy sor terepkutatás kezdődött. „Az előzetes megfigyelések alapján az őskori település az időszámítás előtti 5. évezred második fele az időszámítás előtti 4. évezred első fele közötti periódusra datálható, ami összhangban van az Iráni-fennsík északkeleti régiójának ismert kulturális időrendjével” – mondta Rousztaei, aki a helyszínen több vizsgálatot is végzett. Sok feltárás még nem fejeződött be, ezért további felfedezések várhatóak.
A helyi projekt keretében távérzékeléssel és terepi megfigyelésekkel dokumentálják a maradványokat. A következő szezonban többek között azt vizsgálják majd, hogy az erózió miként hatott a történelem előtti időkből származó településre, illetve hogy milyen vízellátó rendszere volt a helyszínnek.
Napjainkban a környék teljesen kihalt, de mindenütt láthatók az ókori város maradványai, amelyet az alexandriai Appianosz görög szerző szerint I. Szeleukodosz Nikátor szeleukida király alapított. A helyszín több ókori halmot foglal magába, ezek közül viszont csak néhányat tártak fel megfelelően, a köztük lévő területeket pedig többnyire figyelmen kívül hagyták. Az itt található sírhalommező mintegy 7-szer 4 kilométeres, ami több tízezer lakosra utal.
Egyes vélekedések szerint időszámítás előtt 330 nyarán itt állt meg Nagy Sándor, a város pedig halála után a Szeleukida Birodalom része lett. Komisz időszámítás szerint 856-ban, egy földrengés következtében pusztult el, ezt követően valószínűleg elnéptelenedett.
Írta a Magyar Hírlap
