A hír az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij keddi bejelentése után érkezett, miszerint az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara további 450-500 ezer fő mozgósítását kérte. Egyes törvényhozók még a nők behívását is javasolták, ha szükségesnek ítélik.
A kijevi erők súlyos veszteségeket szenvedtek a folyamatban lévő ukrán ellentámadás közepette, az orosz védelmi minisztérium a hét elején nyilvánosságra hozta, hogy az ukrán hadsereg 2022 februárja óta csaknem 400 ezer katonát vesztett.
Ronzheimer jelentésében megjegyezte, hogy Kijev félmillió ember mozgósítására vonatkozó tervei „sokkot” okoztak az ukránok körében, és ez megmutatta, hogy „mennyire nehéz a helyzet Ukrajna számára”.
Az újságíró megjegyezte, hogy Ukrajna katonahiánya és a további erők mozgósításának nehézségei régóta fennálló problémák. Ezen problémák egyik példájaként Ronzheimer rámutatott, hogy a németországi kiképzőközpontok, amelyekben az ukrán katonákat a Leopard–2 harckocsik kezelésére tanítják, jelenleg fél kapacitással működnek.
„EZ AZT JELENTI, HOGY JELENLEG NINCS ELÉG EMBER A KIKÉPZÉSHEZ, ÉS HA EZ A HÁBORÚ TOVÁBB TART, AZ TERMÉSZETESEN PROBLÉMÁKAT FOG OKOZNI. MERT VÉGÜL IS MINDEN AZON MÚLIK, HOGY MELYIK FÉLNEK HÁNY KATONA ÁLL RENDELKEZÉSÉRE” – MONDTA RONZHEIMER.
Ukrajna 2014 óta több mozgósítási hullámot hajtott végre, és hivatalosan hadiállapotot hirdetett ki, miután Oroszország tavaly hadműveletet indított az országban. Kijev mozgósítási erőfeszítéseit azonban a széles körben elterjedt korrupció akadályozta, ami arra késztette Zelenszkijt, hogy augusztusban kirúgja az összes regionális sorozóhivatal vezetőjét.
Emellett a becslések szerint több tízezer hadköteles hagyta el az országot, vagy elrejtőzött a katonai toborzók elől.
A Mariana Bezuglaja ukrán parlamenti képviselő által hétfőn közzétett Facebook-felmérésben az ukránok túlnyomó többsége azt is állította, hogy hajlandó lenne lemondani állampolgárságáról annak érdekében, hogy elkerülje a katonai behívót. A felmérésben részt vevő mintegy 4300 férfi 73 százaléka mondta azt, hogy az ukrán útlevél megtartása nem éri meg a kockázatot. A hasonló kérdésre válaszoló 3800 nő 65 százaléka azt mondta, hogy nem kockáztatná az életét az állampolgárságáért.
Írta a Magyar Hírlap
