A Netflix a One Piece sikere után úgy döntött, hogy egy másik legendás anime élőszereplős változatával szerzi vissza rég elvesztett nézőit. Hát ez nem jött össze. Egyrészt azért, amit már az első benyomás alatt tapasztalunk. Mindössze öt részt készítettek az egész sorozatból, ami enyhén kifejezve is kevés. Főleg úgy, hogy a Netflix leginkább 8 és 12 részes sorozatokat készít. Nyilván, nem 200 részen keresztül kell valamit bemutatni, de ha már valamit meg kell valósítani, akkor az legyen odatéve. Kicsit így már eleve azt az érzést keltette a nézőben, mintha nem bízott volna ebben az egészben.
Az eredeti történet röviden és tömören egy tinédzser tanuló esetét mondja el, akit elgázol egy autó, miközben egy kisgyerek életét menti meg. Szellemmé változva a túlvilág urának számos próbatételét kell teljesítenie, hogy visszakaphassa életét. Ezt követően úgy dönt, hogy a Szellemvilág nyomozójaként folytatja munkásságát az emberi világban.
Az első része igazából nem sikeredett rosszra, már amennyiben nem zavar másokat a színészek túljátszása. Ez igazából nem hiba, ez náluk a normális. A keleti színészetben a túljátszás egy fontos elem, ha azt nézzük, de ettől bőven el lehet tekinteni. Ami már az első résztől érződött, az az, hogy valami nem stimmel. Az az érzés mind az öt részen át megvolt. Valószínűleg a színészek összeválogatása miatt. Néhány szereplő nagyon jó választás volt, mint például Yusuke (a főszereplő) és Kuwabara (a főszereplő legjobb barátja). Azonban voltak azok, akik miatt gyakorta egy paródiának érezhettük ezt a próbálkozást, mint például Botan (A kaszás), Koenma (a szellemvilág uralkodója), Keiko (Yusuke szerelme) és Kurama (szellemróka).
A másik fő zavaró tényező, hogy összecsapták az egészet. Olyan volt, mintha a Netflix egyáltalán nem bízott volna bennük, és ezért nem akart több részt berendelni. Pedig ebből valami nagyon jó is kisülhetett volna. Az első két részben talán az a horrorisztikus stílus, amit hoztak, és ebbe tulajdonképpen jók is a japánok, az érdekessé is tette, de utána nagyon unalmassá vált. Elmaradtak ezek az elemek, és a forgatókönyvhöz próbáltak igazodni.
Kurama, Yusuke, Kuwabara, Hiei (szereplők balról jobbra)
Persze a Netflix szokásához híven abba beleszólt, hogy a főzereplő legjobb barátjának Kuwabarának milyen legyen a hajszíne. Szinte már szállóigévé vált az a jellemző, ha a Netflixről van szó, hogy gyűlöli a vörös hajú, fehér bőrű karaktereket. Ezt igazolva a vörös hajú Kuwabarát szerencsére nem feketére cserélte le, de a hajszíne csak szőke lehetett.
A vicces az egészben az volt, hogy az elején még az ember a különbségeket szeretné megtalálni, de inkább a kevés hasonlóságot fedezi fel. Az első részben az eredeti Yu Yu Hakusho főcímdalt hallhatjuk is felcsendülni egy afféle nosztalgiafaktorként, de még ez sem mentette meg a sorozatot. Az értelmetlen jelenetek pedig még inkább fokozták a gagyi hatást, amelynek tökéletes példája az, amikor Botan megtud a főgonoszról (Toguróról) információkat, de azt senkivel sem közlik, és el is lesz gyorsan felejtve.
Ami hasonlóság volt az eredeti és az élőszereplős sorozatban, az most inkább hátrány volt. Törekedtek a megszólalásig hasonló külső megjelenésre, ami gyakran az olcsónak tűnő felszerelés miatt fokozta a gagyiságot. Ráadásul nem lett kifejtve, hogy miért van különböző ruhájuk és hajszínük, ami egy fontos része az animének. Hangsúlyozom, hogy ezt is meg lehetett volna jobban csinálni.
Természetesen minden jó volt a történet a végére, ahogy gondolom lennie is kell, de nagyon össze lett csapva. Nagyjából ez az élőszereplős sorozat olyan, mintha a wish-ről rendeltük volna. Az stimmelt, hogy elütötte egy kocsi a főhőst, szellemmé vált és nyomozó lett. A többi része pedig egy nagy katyvasz.
Lehetett volna nagyon is jó a sorozat, ha megvan a megfelelő bizalom a Netflix részéről, de sajnos ez nem történt meg. Ugyanakkor azzal sem lett volna különösebb baj, ha teljesen eltérnek a sorozattól, csak akkor ne Yu Yu Hakuso címen fusson a sorozat. A Netflix most úgy tűnik, azon van, hogy minden régi japán animét élőszereplőssé tegyen, hogy növelje a bevételét, de az ehhez hasonló húzásaival nem feltétlenül fog összejönni hosszútávon.
A nosztalgiafaktoron kívül nem igazán kaptunk sokkal többet Yusukétől és barátaitól, de még amit kaptunk is, az is egy pillanat alatt elillant.
Objektum doboz
Írta a Magyar Hírlap
