„Európa a népesség- és gazdaságvolumene ellenére évszázadokon át tudott más, kiterjedtebb kultúrák felett fölénnyel rendelkezni annak köszönhetően, hogy kritikai szemlélettel és folyamatos innovációra való törekvéssel rendelkezett. A 21. század eleje óta azonban minden egyes megmérettetésén elvérzett” – mutat rá elemzésében a XXI. Század Intézet.
Mi lehet Európa lemaradásának oka?
A fentiek „oka valószínűsíthetően abban keresendő, hogy Európa abban bízott, a régmúlt eredményeire támaszkodva átvészelheti az új kor új típusú próbatételeit, így a gazdasági, technológiai és hadipari versenyképességének növelése helyett az ideológiai és morális ügyek képviseletére helyezte a hangsúlyt” – derül ki az elemzésből, amely szerint
Az európai döntéshozatal ennek ellenére egyáltalán nincs összhangban az uniós polgárok által megfogalmazott elvárásokkal és igényekkel.”
Mint írják: az európai uniós intézményrendszerben „a demokrácia elvesztette legfőbb erényét, miszerint az a népakaratot tükrözi, sőt mi több, megvalósítja. Helyette az önös pénzügyi és idegen érdekek kiszolgálása történik”.
„Az unió történetében eddig példátlan módon az ideológiai alapon történő számkivetés felülírja a tagállamok közötti szolidaritás alapelvét, míg Európa önként mond le szuverenitásáról a világpolitikai porondon s fosztja meg magát attól, hogy saját történetének alakítója legyen. A szerkezeti problémák miatt nem túlzás a felvetés, hogy történelmi síkon meghozandó döntés születik majd az idei európai parlamenti választáson Európa sorsára vonatkozóan” – fogalmaz az elemzés.
Európának és az európai nemzeteknek ugyanis szabadságharcukat kell vívniuk”
– teszik hozzá.
A XXI. Század Intézet elemzése teljes egészében ide kattintvaolvasható.
Írta a Magyar Hírlap
