Egy 59 éves tapolcai lakost 2024. január 10-én egy magát banki ügyintézőnek kiadó nő hívta fel, és arról tájékoztatta, hogy a számláján 200 000 forint értékben gyanús tranzakciót észleltek. Miután közölte, hogy ezt nem ő kezdeményezte, rávették az AnyDesk nevű alkalmazás telepítésére. Ezután az elkövető a megszerzett csatlakozó kóddal teljes hozzáférést szerzett áldozata telefonjához, és azon keresztül a bankszámlájára is be tudott lépni a webes felületen. Csaknem ötmillió forintot utalt el róla egy idegen számlára. A sértett ezután bement a bankjához, ahol közölték vele, csalás áldozata lett, a telefonáló valójában nem a nevükben járt el.
A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának tanácsai:
- Ne adja meg bankkártya- vagy online banki adatait, és ne küldjön másolatot okmányairól! A banknak elég a név, a születési hely és idő, esetleg a lakcím. Az azonosításhoz nem kell sem a bankszámla, sem pedig a kártya számának megadása.
- Amennyiben rosszat sejt, kérdezzen rá az „ügyintézőnél” egy korábbi tranzakcióra, hiszen ha tényleg a bank munkatársával beszél, akkor neki látnia kell az adatsorban, és tud majd válaszolni rá!
- A legkisebb kétség esetén is szakítsa meg a hívást, és a bankkártyája hátoldalán található hivatalos telefonszámon ellenőrizzék a tájékoztatás valóságtartalmát! Ezen a számon, ha szükséges, a számlájához és a bankkártyájához kapcsolódó tranzakciókat is azonnal letilthatja.
- Ne töltsön le semmilyen programot egy „telefonos ügyintéző” javaslatára!
Az online térben elkövetett bűncselekmények megelőzéséről a Kiberpajzs.hu oldalon olvashat további hasznos információkat.
Írta a Magyar Hírlap
