A tárlat a Párizsban élő és alkotó Rozsda Endre festőhöz fűződő, megindító barátságának is emléket állít, hiszen ennek a rendkívüli kapcsolatnak köszönhető Françoise Gilot Magyarország iránt érzett szeretete, a magyar művészeti színtéren való jelenléte. Utóbbinak méltó bizonyítéka, hogy a Műcsarnok szinte teljes kiállítási anyaga magyar magángyűjteményekből kölcsönzött művekből jött létre.
De ki volt ez a francai festőnő, aki ki tudott törni Picasso árnyékából, s például Paloma lányáról festett képe 1,3 millió dollárért kelt el 2021-ben egy londoni aukción?
A Cambridge-i Egyetemen angol szakon diplomát szerző, majd jogot is tanuló Gilot mindössze 21 éves volt, amikor megismerkedett a nála negyven évvel idősebb Pablo Picassóval. A fiatal művészt először 1943 májusában, Franciaország német megszállása idején látta egy párizsi étteremben Picasso, akit elbűvölt a lány bája és intellektusa. A munkakapcsolatból szenvedélyes szerelem lett, Gilot 1946-ban költözött Picassóhoz, akinek múzsa lett. Az idősebb művész olyan remekművekben ábrázolta, mint a Nő virággal (1946) és a Femme assise (1949), amelyeket 2012-ben 9,6 millió dollárért adtak el aukción Londonban.
Pablo Picasso portréja Françoise Gilot-ról (Picasso Múzeum, Málaga)
Fotó: AFP/Eric Planchard
Soha nem házasodtak össze, szerelmükből született 1947-ben Claude, két évvel később Paloma, aki a szépségiparból, például a parfümjeiről ismert. „Mielőtt összeköltöztünk, csupa szerelem volt köztünk, keserűség nélkül. Később minden radikálisan megváltozott” – mondta Gilot, akivel Picasso egy idő után éppúgy viselkedett, mint előző kedveseivel: megcsalta őt is. Sőt, azt is el kellett tűrnie, hogy gyakran zaklatta Párizs utcáin Picasso törvényes felesége, Olga Koklova egykori orosz balett-táncos, akitől a festő soha sem vált el.
A szenvedélyes szerelemből viharos válás lett, 1953-ban a festőnő két gyermekével elhagyta Picassót, aki ezután bosszúból lejárató hadjáratot indított ellene, s megpróbálta elérni, hogy a galériák ne vásárolják volt múzsája festményeit.
A kapcsolatuk tizenegy évvel később még jobban elmérgesedett, amikor Gilot megírta az Élet Picassóval (1964) című könyvet, amely több tucat nyelven több mint egymillió példányban kelt el annak ellenére, hogy Picasso sikertelen jogi erőfeszítése próbálta leállítani a kiadását. Ettől kezdve Picasso nem volt hajlandó találkozni a gyerekeivel. A könyvből származó összes bevételt arra fordították, hogy segítsék gyermekeit abban, hogy a festő törvényes örökösei legyenek.
„Pablo volt életem legnagyobb szerelme, de lépéseket kellett tennem, hogy megvédjem magam. Megtettem, elmentem, mielőtt megsemmisültem. Mert ő elképesztően kreatív volt, bűvész, olyan intelligens és csábító… De nagyon kegyetlen, szadista és könyörtelen volt másokkal és önmagával szemben is” – írta a festőnő könyvében, amelyben Picasso fizikai és érzelmi bántalmazását sem titkolta el, például: „A cigarettát, amit elszívott, a jobb arcomhoz érintette, és ott tartotta. Bizonyára arra számított, hogy elhúzom a fejem, de elhatároztam, hogy nem adom meg neki ezt az elégtételt.”
Françoise Gilot és Picasso 1948-ban egy párizsi kiállításon
Fotó: AFP
Nem sokkal szakításuk után Gilot újra találkozott egykori barátjával, Luc Simon művésszel, aki 1955-ben feleségül vette, egy lányuk született, Aurelia. A házasságuk nem sikerült, ezért 1962-ben elváltak.
A mindig is szabadságra, függetlenségre törekvő festőnő második házassága még barátainak is hatalmas meglepetés volt, hiszen 1970-ben Jonas Salk, amerikai virológus és kutató, a gyermekbénulás elleni védőoltás felfedezője lett a férje. Később egy televíziós interjúban elmesélte, hogy amikor Jonas megkérte a kezét, közölte vele, hogy nem akar senkivel együtt élni évente hat hónapnál tovább, mert szüksége van gyerekeire és saját magára szánt időre. Erre az akkor 56 éves tudós átnyújtott neki egy papírt, amelyre Gilot leírhatta, hogy milyen feltételekkel lesz a felesége. Ez a gyakorlatban is bevált, Salk 1995-ben bekövetkezett haláláig házasok maradtak.
Amikor egy interjúban megkérdezték az egyre ismertebb festőnőt, hogyan lett párja a történelem két kiemelkedő alkotójának, Gilot így válaszolt: „Az oroszlánok nem egérrel, oroszlánokkal párosodnak.”
A nyolcvan év alatt több mint háromezer festményt alkotó művész százévesen azt nyilatkozta: „Az én koromban néha belefáradok az életbe, de soha nem fáradok bele a festészetbe…”
Írta a Magyar Hírlap
