MH/MTI
2024. január 24. szerda. 22:09
A keddi találkozóra meghívást kapott az államfő, a házelnök és a parlamenti pártok vezetői, valamint a két kisebbségi, magyar és olasz parlamenti képviselő is.
Az energia-önellátás és az atomenergia felhasználásának kérdése a lehető legszélesebb körű nemzeti és politikai konszenzust igényli – közölte a hivatal a csúcstalálkozóval kapcsolatban.
Golob korábban már többször jelezte, hogy népszavazásra lesz szükség a második atomreaktor megépítéséről, de ezt csak 2027 utánra tervezték. A múlt héten azonban az ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) saját konzultációs népszavazási indítványt nyújtott be, amelyet a másik ellenzéki párt, az Új Szlovénia (NSi) is támogatott.
Bojan Kumer energiaügyi miniszter egy szerdai energetikai rendezvényen a népszavazási indítványról azt mondta: még túl korai lenne referendumot kiírni, mivel a projekt körül még sok a kérdés, mint például a reaktor kapacitása, a beruházás értéke, az üzleti modell, a tulajdonosi viszonyok és a kivitelezők.
„A legtöbb ember válaszokat vár ezekre a kérdésekre, és észszerűtlen lenne ötmillió eurót kidobni egy népszavazásra azért, hogy ebben a pillanatban teszteljük a közvéleményt” – fogalmazott. Egy későbbi, az STA szlovén hírügynökségnek adott nyilatkozatában viszont már úgy vélekedett: a kérdés fontossága és a széles körű konszenzus szükségessége miatt támogatja az előrehozott népszavazást.
Danijel Levicar, a Krsko 2 projektért felelős államtitkár tavaly ősszel azt mondta: a második atomreaktorról szóló végleges döntés 2027-ben vagy 2028-ban születhet meg, ami annyit jelent, hogy az új reaktor 2038-ban csatlakozhatna a hálózatra. A krskói atomerőmű új blokkjának megépítési költségét kilowattonként mintegy 7000 euróra becsülik. Egy 1600 megawattos blokk esetében ez 11 milliárd eurót jelentene.
A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült egy reaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén–horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban helyezték üzembe.
Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Az erőmű évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A NEK működését eredetileg 40 évre tervezték, de idén tavasszal környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák.
Horvátország már korábban jelezte: ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket.
Írta a Magyar Hírlap
