A lap szerint az AfD három tartományi tagozatát az illetékes állami alkotmányvédelmi hivatalok megerősített szélsőjobboldali kategóriába sorolták, és az elmúlt hetekben közel egymillióan tüntettek a párt ellen.
Úgy tűnik azonban, hogy ez nem tart vissza sok AfD-szimpatizánst attól, hogy csatlakozzon a párthoz.
Mint a Spiegel megkeresésére adott írásbeli válaszból kiderült, a január 1. és 25. közötti időszakban „a beérkezett és a rendszerbe bevitt új tagsági kérelmek” száma bő 2500 volt – ebből 1900-at január 10. óta adtak be.
A január 10-i dátum nem véletlen. Ezen a napon tette közzé a Correctiv kutatóközpont az interneten a jelentését egy Potsdam melletti találkozóról, amelyen 2023. november 25-én „radikális jobboldaliak”, köztük AfD-s politikusok vettek részt. Az ausztriai szélsőjobboldali Identitárius Mozgalom egykori vezetője, Martin Sellner egy villában beszélt a „remigrációról”, azaz a bevándorlók, köztük a migrációs hátterű németek millióinak kitoloncolásáról vagy kitelepítéséről.
A német politikai elit, amely fenyegetve érzi magát a 20 százalék fölé erősödött, markánsan konzervatív párttól, ennek kapcsán újra felmelegítette a párt betiltásának ötletét. Ugyanakkor értetlenül áll azelőtt, hogy a szavazók nem fordultak el az AfD-től, amely rend- és békepárti, valamint családbarát programmal kampányol.
Írta a Magyar Hírlap
