„Molnár Vera addig csűrte és csavarta a szabályokat, amíg művészet nem lett belőle. Az életműve előtt tisztelgő kiállítás különleges, mert végig kíséri a ritmus, illetve a jelenkor trendi alkotói is reflektálnak munkásságára” – tette hozzá a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte: a 20. századi magyar képzőművészetet az emigráció tette fel a világtérképre. „Reigl Judit, Hantai Simon mellett Molnár Vera játszott ebben kiemelkedő szerepet, illetve a Magyarországon alkotók közül Keserü Ilona, Maurer Dóra, Bak Imre, a korábbi időszakból pedig Moholy-Nagy László” – mondta.
A helyettes államtitkár felidézte, hogy Molnár Vera 1968-ban Párizsban a Sorbonne-on jutott hozzá először egy számítógéphez, és hasonló problémával szembesült, mint most az egész világ: hogyan viszonyuljunk a mesterséges intelligenciához. „Az életműve előtt tisztelgő kiállítás akkor lesz teljes, ha a világ más pontkain is látható lesz” – tette hozzá.
Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója úgy fogalmazott, hogy Molnár Vera, a számítógépes művészet úttörője csodás gondolkodó, nagyszerű újító volt.
„A különleges alkalom különleges műveket szült. A kiállítás második részében mai alkotók kreatív és innovatív válaszok a kánonon belül arra a határterületre, amit Vera képviselt” – hangsúlyozta az igazgató.
Az Á la recherche de Vera Molnar – Vera Molnar művei és kortárs reflexiók című tárlat két részből áll. Az egyik az életmű fontos darabjain keresztül mutatja be az alkotót, a másikban az újmédia művészet nemzetközi kiválóságai, az őt személyesen ismert alkotók a kiállításra készített munkáikkal tisztelegnek Vera Molnar előtt.
A kiállítást Frieder Nake német matematikus, informatikus, a számítógépes művészet másik úttörője nyitotta meg, aki a tárlatra tavaly készült alkotásával maga is tiszteletét rótta le Molnár Vera munkássága előtt.
„A komputerek számolnak, majdnem mindent, amit az ember bele tud programozni. Manapság különleges technológiai forradalom zajlik, de a fülemben csengenek Vera szavai: ha nem tetszik, amit a gép csinál, kicsit változtatok. Remekül használta a gépet arra, amit elképzelt” – mondta Frieder Nake, akinek Vera Molnar előtt tisztelgő műve az egyetlen a tárlaton látható reflexiók közül, amelyet a 2023 decemberében, nem sokkal 100. születésnapja előtt elhunyt művésznő még láthatott.
A kiállítás megnyitóján beszélt Josef Broich, a Stiftung für Kunst und Kultur tagja is, aki a Broich Digital Art Foundation alapítójaként komoly szerepet játszott a tárlat létrejöttében.
„2021-ben Párizsban már beszéltünk Verával egy nagy retrospektív kiállítás megszervezéséről. Tetszett neki az ötlet, hogy a legfontosabb művei mellett kortárs művészek reflexióit is bemutassuk, hiszen ő maga is gyakran nyúlt vissza műveiben példaképeihez, Dürerhez, Monet-hoz és másokhoz” – emelte ki Josef Broich.
A magyar származású francia képzőművész, Vera Molnar nem sokkal a századik születésnapja előtt, tavaly decemberben hunyt el. Mint elhangzott, a kiállítást a születésnapra tervezték, és annak tervezésében a kezdeti szakaszban maga a művész is részt vett.
Vera Molnar 1947-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait, majd leendő férjével egy állami ösztöndíjat felhasználva Rómába utazott, majd nem sokkal később Párizsban telepedett le, ahol élete végéig élt és alkotott. A hatvanas évektől fordult a matematika és az információelmélet felé, 1968-tól ő lett az egyik első komputerművész. Módszerének a „machine imaginaire” (képzeletbeli gép) nevet adta, digitális rajzokat, geometriai alakzatokon alapuló, algoritmikus festményeket készített. Alapkoncepciója szerint egy rendezett alapstruktúrába helyezett bele „1 százalék rendetlenséget”.
A kiállításon a művész 1950 és 2022 között készült munkái láthatók. A tárlat második felében számos ismert kortárs művész Vera Molnar előtt tisztelgő alkotása látható. Arno Beck, Patrick Lichty, Erwin Steller, Iskra Velitchkova, auréce vettier és Mark Wilson grafikai megközelítést választott, Refik Anadol, Snow Yunxue Fu, Mario Klingemann, Frieder Nake, Casey Reas, Antoine Schmitt, Tamiko Thiel és p/, illetve Samuel Yan algoritmusok segítségével generatív műveket hozott létre videó vagy kiterjesztett valóság formátumban. Az u2p050 alkotói csapat kinetikus szobra egy számítógépes algoritmust mutat meg rezgésekkel és különböző hangokkal.
Az Á la recherche de Vera Molnar című tárlat a Ludwig Múzeum, a Stiftung für Kunst und Kultur és a Vintage Galéria együttműködésében valósul meg. A kölcsönző intézmények, galériák között szerepel mások mellett a Magyar Nemzeti Galéria és a Broich Digital Art Museum. A kiállítás április 14-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.
Írta a Magyar Hírlap
