Megállapították, hogy a szokásos hallásvizsgálati módszerek nem feltétlenül elég hatékonyak annak meghatározására, hogy mikor kezdődik a halláscsökkenés az egyéneknél. Ehelyett a tudósok a beszéd hallgatása közbeni szemmozgások változásait vizsgálták, amelyek hallásproblémákra utalhatnak.
Az önkéntesekkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy a szemmozgások intenzitása összefügg a beszédértéssel: amikor a hallgatási körülmények nehezebbé válnak, a szemmozgások kevésbé aktívak, míg érthetőbb beszéd esetén fokozódnak – számolt be a Neuroscience.
Bár az „erőlködő hallgatás” nem mindig a halláskárosodás közvetlen jele, a hallásproblémák korai jelzője lehet.
A tudósok által tervezett további kutatások az idősebb felnőttek és a hallókészüléket használók körében vizsgálják majd a jelenséget, hogy jobban megértsék jelentőségét és lehetséges klinikai alkalmazásait.
Írta a Magyar Hírlap
