Az MDPI portálon közzétett jelentés szerint a Geochemist’s Workbench Ver. 12.0 segítségével a tudósok modellezték a marsi meteoritok reakcióit, a Jezero kráterben található vulkáni kőzetek összetételét, valamint a különböző típusú marsi víz (sós, lúgos) összetételét.
A tanulmányban elemezték az ALH 77005, a Nakhla és a Chassigny meteoritok, valamint a Mars 2020 Perseverance rover, a Maaz és a Seita által gyűjtött kőzetminták szilárd összetételét is.
A modellezés eredményei hat lehetséges talajvíztípust mutattak ki a Marson, valamint ezek fizikai-kémiai jellemzőit a bolygó felszínközeli viszonyaihoz hasonló körülmények között.
A legtöbb reakcióban a réteges szilikátok, például a szerpentincsoportba tartozó ásványok domináltak, amelyeket fontosnak tartanak a mikrobiális élet energiaforrásainak lehetséges létezése szempontjából.
Ezeknek az eredményeknek jelentős környezeti hatásai vannak, beleértve a pH, az elektróda aktivitás és a vezetőképesség változását a reakciókörnyezetben.
A tanulmány azt is megmutatta, hogy a Chassigny meteorithoz kapcsolódó ásványok asztrobiológiai szempontból kedvezőbb feltételeket biztosíthatnak az élet számára.
Az olyan ásványok, mint a szerpentin és a szaponit képződése összhangban van a CRISM spektrális mérésekből származó geológiai bizonyítékokkal, és H2 és CH4 közelmúltbeli képződésére utal. Ez alátámasztja azt a hipotézist, hogy a Marson stabil energiaforrások állnak rendelkezésre a mikrobiális élet számára.
A jövőbeli kutatások célja, hogy ezeket az ásványi mutatókat felhasználva elemezzék a Mars geológiai rétegeit, és meghatározzák a jövőbeli asztrobiológiai vizsgálatok helyszíneit, hogy jobban megértsék a bolygón a múltbeli élet lehetőségét.
Írta a Magyar Hírlap
