Ha kialvatlan, ne üljön a volán mögé

A Monash Egyetem kutatói által nyomon követett biomarkerrel 99,2 százalékos valószínűséggel tudták kimutatni, hogy valaki 24 órán át ébren volt-e, egy jól kipihent emberhez képest. Amikor a mintát úgy vették, hogy nem hasonlították össze egy jól kipihent emberrel, az arány 89,1 százalékra csökkent, ami még mindig nagyon magas

Prof. Clare Anderson, a Monash Egyetem munkatársa elmondta, ez egy igazán izgalmas felfedezés az alváskutatók számára.

A kutatók remélik, hogy a felfedezés segíthet a jövőbeni tesztek segítségével gyorsan és könnyen azonosítani az alváshiányos járművezetőket, mivel a közúti balesetek mintegy 20 százalékát az alváshiány okozza. Ha minden ötödik közúti baleset valóban elkerülhető lenne, az sok életet menthetne meg.

A biomarkert más olyan helyzetekre is ki lehet fejleszteni, ahol az alváshiány katasztrofális következményekkel járhat, például olyan munkahelyeken, ahol a biztonság kulcsfontosságú. Értékes eszköz lehet mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára.

Prof. Clare Anderson hozzáteszi: „A kutatás megállapította, hogy erős bizonyíték van arra, hogy az öt óránál kevesebb alvás összefügg a nem biztonságos vezetéssel, de a 24 órás álmatlanságot követő vezetés, ahogyan azt itt kimutattuk, legalább a 0,1 százalék alkoholfogyasztási határértékhez hasonlítható.”

Az alváshiány számos olyan szakmában, ahol a biztonság kritikus fontosságú, szörnyű következményekkel járhat. A világtörténelem néhány nagy horderejű katasztrófáját, köztük a csernobili balesetet és a Challenger űrsikló katasztrófáját, feltehetően részben a fáradtsággal összefüggő emberi hiba okozta.

Clare Anderson professzor következtetése: „Sürgősen szükség van objektív tesztekre a saját magukra vagy másokra kockázatot jelentő személyek megszűrűseében olyan helyzetekben, ahol a hiba ára végzetes. Az alkoholtesztek a közúti közlekedési balesetek és a velük járó súlyos sérülések és halálos áldozatok számának csökkentése terén változást hoztak. Lehetséges, hogy ugyanezt elérhetjük a fáradtság esetében is, de még hosszú út áll előttünk.”

Írta a Magyar Hírlap