Kevés embert látni a szupermarketekben, aki hosszasan tanulmányozza az élelmiszercímkéket, mielőtt a kosarába tenné az árut – írja a hazipatika.com.
Dr. Bardócz Zsuzsanna, a táplálkozástudomány professzora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora felel olyan kérdésekre, amelyek az élelmiszer-tudatossággal kapcsolatban merülnek fel.
A génmódosított élelmiszerek a jogszabályok alapján jelölés nélkül nem juthatnak be a magyar piacra. Valóban igaz, vagy az élelmiszerek összetevőiben már találkozhatunk velük?
A génmódosított élelmiszerek témája egy olyan szerteágazó információáradat, amelyet nagyon nehéz átlátni egy boltban vásárló ember számára. Már az a tény, hogy egy adott élelmiszer az Európai Unión belül hol készül, meghatározhatja a választ. A magyar alapanyagból készült termékekben elvileg valóban nem szabadna jelölés nélkül GMO-nak (génmódosított élelmiszer, angolul Genetically Modified Organism vagy röviden GMO) lenni, vagy ha igen, akkor csak olyan kis mennyiségben, amely a 0,9 százalékot nem érheti el.
Azonban, ha az Európai Unióban készítenek idegen alapanyagokból bizonyos terméket, akkor az áruk szabad áramlása okán a GMO-tartalmú élelmiszerek automatikusan felkerülhetnek a magyar boltok polcaira is. Ezért ha ott belekerül génmódosított alapanyag, akkor gyakorlatilag bárki megvásárolhatja Magyarországon is. Természetesen, ha a GMO összetevő mennyisége meghaladja az említett minimális értéket, akkor azt GMO-ként kell jelölni. Ez európai uniós szabály.
Mit is nevezünk génmódosítottnak?
A GMO, azaz a genetikailag módosított szervezet (organizmus) lehet mikroba, növény, állat vagy egy enzim, gyógyszer, fehérje, a szintetikus és a vega hús… hogy csak a legismertebbeket soroljam. A genetikailag módosított abban különbözik a „normálistól”, hogy míg az utóbbiban alapvetően az apai és az anyai gének keverednek, addig a GMO esetében vagy az anyai, vagy az apai génekhez egy bármilyen más szervezet génjét illesztik.
Írta a Magyar Hírlap
