A Karib-tenger Robin Hoodja vagy csak egy közönséges rabló?

Keveset tudunk a korai éveiről, ami csak tovább növeli a legenda varázsát. Néhány forrás szerint Angliában született a 18. század fordulóján, mások pedig Bristolból vagy akár az amerikai gyarmatokról származtatják. Az egyik oldalon azt állítják, hogy Feketeszakáll, vagyis valódi nevén Edward Teach, egy igazságos harcos volt, aki a szegények védelmére kelt, és a Karib-tenger Robin Hoodjaként élt. A másik oldal azonban azt tartja, hogy ő pusztán egy kegyetlen kalóz volt, aki a zsákmányra hajtott, és nem ismerve semmiféle erkölcsi korlátot, félelmet keltett a tengeren és a partokon egyaránt.

A valóság valószínűleg valahol a két tábor véleménye között húzódik. Feketeszakáll hírneve olyan ellentmondásos, hogy nehéz egyértelműen meghatározni, hogy melyik oldal véleménye erősebb a történetében.

Azok, akik hisznek az igazságos kalóz mítoszában, úgy vélik, hogy Feketeszakáll valóban az elnyomottakat védelmezte a hatalom túlkapásaitól. Állítólag a zsákmányolt kincseket a szegények között osztotta szét, és ha szembekerült más kalózokkal, inkább a békés megoldást választotta, mint a vérontást. Ellenfelei azonban fenyegetést láttak benne, egy kegyetlen rablót, aki rettegést és pusztítást hozott a tengeri kereskedők és a part menti települések életére. Ők azt mondják, hogy Feketeszakáll a hatalommal való konfliktusokban semmilyen kegyelmet nem ismert, és zsákmányolt gazdagságot kizárólag önző érdekei szolgálatába állította.

Az 1700-as években a Karib-térség politikai és gazdasági helyzete rendkívül változatos és összetett volt, ami hozzájárult a tengeri kalózkodás elterjedéséhez és virágzásához.

Politikailag a Karib-térség egyes részei gyakran váltottak gazdát az európai nagyhatalmak közötti rivalizálás során. Anglia, Franciaország, Spanyolország és Hollandia mind igényt tartottak a szigetekre és a part menti területekre, hogy kiterjesszék birodalmi hatalmukat és kereskedelmi érdekeiket. Ez a folyamatos konfliktus és instabilitás lehetővé tette a kalózkodás folyamatos jelenlétét, hiszen az egyik állam flottái gyakran ellenségeskedtek a másik államéval, ami megnyitotta az utat a kalózok számára a zsákmányolásra és a hadizsákmányok megszerzésére.

Gazdaságilag a Karib-térség fontos szerepet játszott az európai birodalmak számára, különösen a cukornád és más trópusi termények termesztése révén. Az európai kereskedők és telepesek hatalmas vagyonokat halmoztak fel azáltal, hogy ezeket a termékeket exportálták. Azonban a gyarmati rendszer sokszor kizsákmányoló volt, és a szegényebb rétegek elnyomásához vezetett. Ennek eredményeként sokan lázadtak és menekültek el a tengerre, ahol a kalózélet reményt kínált a szabadságra és a gazdagságra.

Az emberek hajlamosak gonosz, aljas martalócként tekinteni a kalózokra. Feketeszakáll, arról volt híres, hogy különösen heves természetű volt. Amit kevesen tudnak róla, az az, hogy a Feketeszakáll által leggyakrabban támadott hajók nem közönséges kereskedelmi hajók voltak… hanem rabszolgahajók. Egy francia kereskedőhajó elfoglalása és nevének átkeresztelése Anna királynő bosszújára, hírnevet szerzett neki. 40 ágyúval felszerelve, Feketeszakáll félelmetes megjelenésével és ravaszságával hamar hírhedtté vált a tengeri kalózok között.

Feketeszakáll gúnyneve és megjelenése, sűrű fekete szakállával félelmet keltett az ellenségekben. Ám kevesen tudják azt is, hogy valójában inkább a pszeudo-mitológiai megjelenésre, mintsem az erőszakra támaszkodott céljai eléréséhez. Feketeszakáll a pszichológiai hadviselés mestere volt, ebben legalább annyira félelmetes volt, mint a kardforgatásban. Szándékosan kialakította félelmetes imázsát, olyan színházi trükkökkel, mint a csata közbeni füstölgő kanócokkal teli szakáll, ami azt az érzést keltette, hogy legyőzhetetlen. A fenyegető megjelenése és stratégiai megfélemlítés taktikái azt sugallták, hogy a megadás az egyetlen ésszerű választás a zsákmányai számára.

Ellentétben a közkeletű vélekedéssel, Feketeszakáll mindig a legénysége beleegyezésével irányította hajóit. Nem ismerünk olyan esetet, hogy bántalmazta vagy megölte volna foglyait.

Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb „emberi rakomány” elférjen egy hajón, a rabszolgakereskedők nagyobb és lassabb manőverezésű hajókat használtak. Ez kiváló célponttá tette őket Feketeszakáll és legénysége számára. Miután elfogott egy rabszolgahajót, rendszerint felszabadította a rabszolgákat, és lehetőséget adott nekik, hogy csatlakozzanak hozzá, ha akarnak. Sokan ezt tették – ennek eredményeként a hajója legénységének nagy része afrikai származású volt a halála idején. Ez egyfajta hőssé és legendává tette a szökött rabszolgák és leszármazottaik számára. Feketeszakáll különlegessége nem csupán a félelmetes megjelenésében, hanem a stratégiájában is rejlett. Ő nem csupán a gyenge célpontokat támadta meg, hanem ügyesen kiszámolta, mikor és hogyan lehet a legnagyobb zsákmányt elérni. Legendás karrierjének csúcspontján, a 18. század elején, Feketeszakáll hírhedt kapitányként rémületet hozott az Atlanti-óceán közlekedőire. Hajója híres volt a sebességéről, hatalmas fegyverzetéről és a kegyetlen hírű legénységéről.

Mivel hajlamos volt felszabadítani sok rabszolgát és megzavarni a rabszolgakereskedelmet, Feketeszakáll komoly problémát jelentett a hatóságok számára. Sok szabad fekete rabszolga lőfegyverrel és karddal kóborolt a hét tengeren, jelentős veszélyt jelentett a rabszolgakereskedelem egész intézménye számára. Feketeszakállnak mennie kellett… nagyrészt rabszolgafelszabadító tevékenysége miatt. Feketeszakáll kétes karrierjének a brit haderő vetett véget. 1718-ban egy zseniális csapda felállításával a virginiai Ocracoke szigetnél megölték, majd fejét levágták és kitették az Ocracoke-öböl bejáratánál, hogy megfélemlítsék a kalózokat. Ezzel véget ért az egyik legizgalmasabb és legrettegettebb kalózkorszak az óceánokon.

Bár Feketeszakáll legendája mélyen beágyazódott a köztudatba, az igazság és a mítoszok szétválasztása kihívást jelenthet. Számos mese és tévhit kering az életéről és tetteiről, amelyeket évszázadok óta díszítenek és túlzásokkal toldanak meg. A valóság különválasztása a kitalált történetektől egy olyan kihívás, ami ma is leköti a történészek és a rajongók figyelmét. Feketeszakáll öröksége sokkal több, mint a kalózkodás, mély nyomot hagyva a kulturális tájképben. Az irodalomtól és a filmművészettől kezdve a turizmuson és a popkultúrán át, hatása számos területen érezhető. Ma a neve még mindig kalandra és kíváncsiságra sarkallja az embereket, vonzódva azokra a helyekre, ahol egykor járt és újra feléleszti az érdeklődést a kalózkodás aranykorában.

Írta a Magyar Hírlap