November 30-án indult a COP28 klímacsúcs, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 28. éghajlatváltozási konferenciája, amelyet nagy várakozások előztek meg, többek között az eseménynek otthont adó országnak a klímaváltozással kapcsolatos, ambivalens viszonya miatt is. A COP28-at ugyanis a világ egyik legnagyobb olajtermelő országában, az Egyesült Arab Emírségekben rendezik meg, és a konferencia elnökének Szultán Ahmed al-Dzsábirt nevezték ki, aki az ország nemzeti olajvállalatának az elnöke. Az olajipari szereplők jelenléte a COP-on, ahol rendszerint a fosszilis energiahordozók kivezetéséről, illetve csökkentéséről és a fenntartható energiatermelés szerepének növeléséről zajlanak a tárgyalások, önmagában is kritikára okot adó tényezőnek bizonyult, de kiszivárgott dokumentumok szerint, amelyekről elsőként a BBC számolt be, az Egyesült Arab Emírségek küldöttei olaj- és gázipari megállapodások megkötésére tervezték felhasználni a konferenciát. A BBC kérdésére az Emírségek COP28-csapata nem tagadta, hogy üzleti egyezségekről való tárgyalásokat is folytatnak majd, de arról nem árultak el többet, hogy ezek milyen témakörrel lesznek kapcsolatosak.
A klímacsúcsot korábban is érték bírálatok a sehová nem vezető viták miatt, amelyek során nem minden esetben tudnak a világ gazdaságilag vezető országai a klímaváltozással kapcsolatos problémákra megoldást találni, bár minden évben sikerül egy-két olyan egyezséget kötni, amelynek akár jelentős pozitív hatása is lehetne természeti értékek megóvása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a felmelegedés ütemének lassítása terén. 2021-ben a COP26-on például az erdők védelme érdekében kezdeményeztek akciót a résztvevők, amelynek értelmében jelentős anyagi támogatást ajánlottak fel az erdőterületek csökkenésének megállítására és a károsodott ökoszisztémák helyreállítására. A sokmilliárdos összegből az őslakosok, valamint a helyi közösségek is részesülnek, mivel sok helyen ők azok, akik a legtöbbet tudják tenni a környezet védelméért. Az ehhez hasonló támogatások az ígéretek mellett konkrét, gyakorlati segítséget jelentenek, és egyúttal a már bekövetkezett károk javítását is lehetővé teszik, de a fő cél a megelőzés kellene hogy legyen.
Egy szintén jelentős segélyforrást a COP28-on is létrehoztak a fejlett országok képviselői már rögtön a konferencia első napján, pontosabban most „üzemelték be” a már korábban elfogadott alapot, amelyről az előző évi, Egyiptomban tartott COP27-en döntöttek. A veszteségi és káralapból, ahogy a neve is jelzi, azoknak a károknak a helyreállítását támogatják a fejlettebb országok, amelyek a fejlődő országokat és elmaradottabb térségeket érik a klímaváltozás negatív hatásai miatt. A segítségre azért is van nagy szükség, mert a globális felmelegedésnek nem lehet egyszerűen gátat szabni: még abban az ideális (és hipotetikus) helyzetben, amennyiben hamarosan véget is érne, illetve nagy mértékben csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása, és az országok a vártnál hamarabb elérnék a klímasemlegességet, bizonyos folyamatok akkor is éreztetnék káros hatásukat. A tengerszint emelkedése, az extrém időjárási jelenségek, viharok, aszályok gyakorisága miatti problémák, például a mezőgazdasági munkák ellehetetlenedése egyes területeken csak közvetlen segítségnyújtással orvosolhatók, az alap megteremtése ezért számít fontos lépésnek.
Az alaphoz egyelőre az Egyesült Arab Emírségek 100 millió dollárral (körülbelül 35 milliárd forint), Németország szintén 100 millió dollárral, az Egyesült Királyság 40 millió dollárral, az Egyesült Államok 17,5 millió dollárral és Japán 10 millió dollárral járult hozzá, de további felajánlások is érkeznek majd a konferencia alatt.
A segélyforrás pozitív kezdetet jelent a COP28 számára, de a konferencia további részében kényelmetlen kérdések is előtérbe kerülnek majd, mivel most először kerül sor a párizsi klímaegyezményben foglalt célok felé tett lépések átfogó vizsgálatára, illetve azt ezt szolgáló, két éven át tartó folyamat most ér a végére. Ezt a procedúrát ötévente fogják elvégezni az országok azzal a céllal, hogy a kijelölt klímacélok elérése tekintetében történő fejlődést ellenőrizzék. A vállalások és a konkrét tettek közti különbséget az ENSZ főtitkára, António Guterres szakadékhoz hasonlította egy korábbi beszédében és a COP28-on is „klímaösszeomlásról” beszélt. Az még egyelőre kérdés, hogy a mostani, két hétig tartó klímacsúcson milyen újabb fogadalmak születnek az országok részéről a helyzet kezelésére.
Írta a Magyar Hírlap
