Így van az, ha Brüsszel nem veszi komolyan a saját szabályait. Azután meg ideges a jövő heti EU-csúcs előtt, pedig Orbán Viktor még a Kossuth rádióban is elmondta, hogy olyan, mint vétó nincs. Az Európai Unió alapszerződése ezt a szót nem is ismeri. Azt mondja, hogy vannak bizonyos tárgykörök, amiben csak akkor jön létre döntés, ha minden tagállam egyetért. Az alapszerződés ezen fordulatára a jelek szerint magasról tett az unió. Pedig tudta, hogy rossz úton jár. Aztán most Charles Michel kétségbeesve megszakította kínai látogatását, hazarepült, hogy folytassa a tanács ülésének előkészítését. Macron elnök pedig hirtelen csütörtökre munkavacsorára invitálta Orbán Viktort Párizsba.
Köztudomású, hogy Orbán előzőleg többször is azt követelte, hogy vegyék le az ukrán csatlakozás témáját a jövő heti EU-csúcs napirendjéről. A kormányfő rádióinterjújában is leszögezte, hogy mi nem ellene vagyunk valaminek, hanem miután nincs egyetértés a tagállamok között, nem jött létre közös álláspont, ezért nem is tudja senki azt megakadályozni, hiszen nem létezik ilyen álláspont. Mégsem mindegy, hogy úgy tekintünk-e az unióra, mint egy tőlünk távol lévő helyre, ahol döntéseket hoznak, mi meg vagy egyetértünk, vagy nem. Arról van szó, hogy mi vagyunk az unió. Orbán leszögezte, nem szabad engedni, hogy beleszorítsanak bennünket egy olyan helyzetbe, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen azért, mintha mi megakadályoznánk a mások által már meghozott döntések végrehajtását. Tisztázni kell: nincsenek ilyen döntések! És nekünk minden jogunk megvan ahhoz, hogy csak akkor vegyünk részt bármilyen döntés meghozatalában, ha az a magyar nemzeti érdekeknek megfelel.
Ukrajnával kapcsolatban szó szerint így fogalmazott a miniszterelnök: „Ukrajna uniós tagsága, a csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdése ma nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel. Ezért mi nem azt javasoljuk, hogy vitassuk meg, utána pedig állapítsuk meg, hogy nem értünk egyet, hanem hogy ne tűzzük napirendre, mert előre lehet látni, hogy nem lesz egyetértés, és akkor megbontjuk az európai egységet.
Az egységet úgy lehet megvédeni, ha azokban a kérdésekben, amelyekben nincs egyetértés, azokat nem tűzzük napirendre. Ezért én azt javasoltam, hogy Ukrajna európai uniós tagságának tárgyalása ne kezdődjön meg. Miután nem lehet elérni, hogy megkezdődjön, hiszen mi azzal nem értenénk egyet, ezért ne is tűzzük napirendre. Akkor tűzzük napirendre, ha már kivitattuk előre, és egyetértést tudtunk kialakítani. Ezért hiba, hogy a bizottság azt erőlteti, hogy mi, a miniszterelnökök ezt tűzzük napirendre. Ez nincs előkészítve!
Az előkészítés nem azt jelenti, hogy írok egy darab papírt, és mindenki elolvassa. Az előkészítés azt jelenti, hogy mindenkivel tárgyalok, megnézem, kinek milyen érdekei vannak, és azokat összehangolom. És ha össze tudtam hangolni, vagyis van esély az egyetértésre, akkor teszek egy előterjesztést. Ma nem ez a helyzet, mert a bizottság előterjesztette, hogy kezdjük meg a tárgyalásokat Ukrajna tagságáról. De ez számos tagállam érdekével nem esik egybe, a magyaréval biztosan nem, és mi elég jó állapotban vagyunk ahhoz, hogy el is merjük mondani, akármilyen nyomást is helyeznek ránk. Tehát ezt az ügyet nem szabad napirendre tűzni, és a bizottságnak meg kell értenie, hogy az ő felelőssége, hogy az ülés rosszul lett előkészítve. Vigye innen vissza a bizottság, készítse elő rendesen, és akkor jöjjön vissza, ha sikerült kialakítani egy egyetértést.”
Elnézést kérek a hosszú idézetért, de ennél pontosabban lehetetlen bemutatni, miről is van szó Ukrajna EU-csatlakozási rémálmával kapcsolatban.
József Attila ezt így öntötte versbe: „A költő – ajkán csörömpöl a szó, de ő (az adott világ varázsainak mérnöke), tudatos jövőbe lát s megszerkeszti magában, mint ti majd kint, a harmóniát.”
Orbán a magyar harmóniát szerkeszti. Adjunk meg neki minden támogatást. Erre ugyanis a magyarok még sosem fizettek rá.
A szerző szerkesztő
Írta a Magyar Hírlap
