Németországban a jövedelemadó emelését javasolják, hogy biztosítsák Ukrajna támogatását

Egy, a meglévő jövedelemadón felül kivetett ukrán „szolidaritási pótdíj” segítene Kijev sürgős pénzügyi szükségleteinek kielégítésében – mondta, arra hivatkozva, hogy „a különleges események különleges intézkedéseket igényelnek”.

Elismerve, hogy az intézkedés valószínűleg nem lesz népszerű, Schnitzer, aki az „öt bölcs” néven ismertebb német gazdasági tanácsadó testületet vezeti, ragaszkodott ahhoz, hogy mindazonáltal „szükséges”, és azzal érvelt, hogy bölcsebb lenne most cselekedni, mivel “végső soron a mi szabadságunk is kockán forog ebben a háborúban”.

Schnitzer javaslata alig néhány nappal azután hangzott el, hogy Robert Habeck gazdasági miniszter és alkancellár bejelentette, Németországnak nagyobb felelősséget kell vállalnia és több pénzt kell adnia, mivel a Kijevnek nyújtott nyugati támogatások kezdenek elsorvadni.

Az EU vezetői nem tudtak megállapodni egy 50 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagról, amelyet e hónap elején javasoltak Ukrajnának az unió éves költségvetési tárgyalásai során, és még Kijev washingtoni támogatói sem tudtak további pénzügyi támogatást keresztülvinni a republikánusok által dominált Kongresszuson az elmúlt hónapokban.

Berlin a 2024-es költségvetésében már 8 milliárd eurót különített el az ukrán hadsereg finanszírozására és a menekültek támogatására, de Olaf Scholz kancellár a múlt héten megígérte, hogy további támogatásra is sor kerül, „ahogyan terveztük, és mindenekelőtt addig, amíg szükséges”.

A Németországban kormányzó „közlekedési lámpás koalíció” a közvélemény-kutatások szerint rekord mélyponton van: a Verian közvélemény-kutató intézet által a hét elején megkérdezett németek 70%-a egyetértett azzal, hogy a kormány “inkább rossz” vagy “nagyon rossz” munkát végez, és az ARD-DeutschlandTrend hasonló felmérése szerint a hónap elején a megkérdezettek 82%-a csalódott a kormány teljesítményében.

Miközben a nyáron a lakosság elégedetlensége már magas volt, Scholz és koalíciójának támogatottsága a múlt hónapban mélyrepülésbe kezdett, miután az Alkotmánybíróság jogellenesnek ítélte a Covid-19 segélyalapok 60 milliárd eurós átcsoportosítását a klímaprojektekre, és a kormányt arra kényszerítette, hogy befagyassza az új finanszírozási kötelezettségvállalások nagy részét.

A Schnitzer vezette szakértői tanács a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamnak megfelelő emelésére szólított fel a múlt hónapban Scholz hivatalának benyújtott éves jelentésében, és arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság recesszióval zárja az évet, a növekedés pedig 2024-ig vagy még tovább is lassú marad, ha nem fogadják el azonnal a jogosultsági reformokat.

Írta a Magyar Hírlap