2024. január 10. szerda. 10:1
Gyászba borult Romániában az ortodox karácsony, miután Novák Katalin magyar államfő családjával egy hosszúhétvégét töltött Székelyföldön. A román újságírókon olyan rémület lett úrrá, mintha Horthy Miklós lovagolt volna be erre a hegy-völgyes vidékre. A revizionizmus réme ismét testet öltött, hiszen a magyar államfő láthatóan vidáman, jókedvűen, otthon érezte magát a brassói hokimeccsen, a Madarasi Hargitán vagy a Vargyas-szorosban. Romániában annál felháborítóbbat el sem lehet képzelni, mint amikor a magyar állam elnöke önfeledten túrázgat a Székelyföldön, ami ráadásul a románok szerint nem is létezik, illetve van is meg nincs is, mikor hogyan praktikus számukra. Földrajzi egység említésétől libabőrösek lesznek, ugyanakkor – ha a magyarok megosztása a cél – a székelyeket szeretik külön identitásként feltüntetni, miként számos település nevét akkor is székelynek írják, ha az ott élők történetesen nem úgy nevezik. Például Kézdivásárhely románul Targu Secuiesc, azaz Székelyvásárhely, ami azonban Marosvásárhely régies elnevezése volt. Ha pedig számos települést Secuiescnek hívnak maguk is, akkor az ott élők nyilvánvalóan a székelyek földjén, azaz Székelyföldön élnek, és ezen az sem változtat, ha a többségi társadalom ettől dührohamot kap.
Az persze teljesen érthető, ha a románok számára egy ilyen elnöki magánprogram szívszélhűdést okoz, hiszen száz év után még mindig bizonygatniuk kell, hogy az a terület ősi román föld, amit ugyan a tudomány és a józan ész is számtalan esetben cáfolt, de azért mégis! És pont akkor, amikor a legújabb kutatások újfent alátámasztották, hogy a dákoromán elmélet csak egy lázálom, egy ügyes kis áltudományos mese; hiába is szeretnék magukat, mint romanizált dákokat bemutatni, és a római telepesek leszármazottjaiként azonosítani, valójában genomjuk ötven-hatvan százalékban szláv eredetű, hasonlóan a balkáni szomszédaikhoz, a bolgárokhoz, vagy a horvátokhoz. A szerb, spanyol és amerikai tudósok együttműködésével készült kutatás szerint a Balkán leginkább szláv génkoncentrációval rendelkező népei a bolgárok, a horvátok és a románok.
A kutatás azonban aligha fogja megrázni Romániát, ahol a tények csak a legritkább esetben számítanak, amit a román média megnyilvánulásaiban is tapasztalhattunk, ahol az egyik fórum szerint Budapest valamennyi szomszédos államban nyíltan finanszírozza az autonómista politikai mozgalmakat. Valami különleges titokról értesülhetett a szerző, hiszen Ausztria, Szlovénia vagy Horvátország esetében nem tudok róla, hogy az önrendelkezésnek ez a formája bármikor is felvetődött volna; ám ez egyáltalán nem zavaró számukra, így legalább a jövőben nyugodtan hivatkozható a valótlanság. Ha valahol tényleg szükség lenne rá, akkor az leginkább Románia, ahol pedig nem lenne példátlan a megvalósítása, elvégre hetven évvel ezelőtt működött már; ahogy Nyugat-Európa számos országában jelenleg is létezik.
Romániának ehhez azonban még fel kell nőnie, mert pontosan akkor válik majd érett, európai állammá, ha a magyarság autonómiatörekvéseitől a közélet szereplői nem kapnak gutaütést, sikítórohamot, hanem követve eleik ígéretét, valóra váltják azt.
Tudom, mindettől fényévnyire van napjaink Romániája, sőt inkább távolodóban, mert az állítólagos össznépi gyarapodás ellenére az elmúlt évek elszegényedése ismét a soviniszta hangokat erősítette fel az országban, és a magyargyűlölet mindig alkalmas a valódi problémák elfedésére, különösen egy államfőt és parlamentet választó esztendőben. A politika és a sajtó már megkezdte az igazodást. Ennek tükrében Novák Katalin családi hétvégéje legkevésbé sem volt provokáció, csupán eszköz a kicsinyes szlávok hatalmi játszmájában.
A szerző vezető szerkesztő
Írta a Magyar Hírlap
