Az esemény társadalmi és kulturális háttere is mélyen érdekes. Strasbourg akkoriban gazdag és virágzó város volt, mely a 16. századi Európa fontos kereskedelmi központjai közé tartozott. Azonban az 1518-as év más szempontból is emlékezetes maradt a város lakói számára: nyár közepén hirtelen megjelentek az első tünetek, melyek különös és hátborzongató táncrohamok formájában jelentkeztek.
Az érintett emberek rendkívül erős kényszerítő hatás alatt állva, hosszú órákon keresztül táncoltak, anélkül, hogy tudatosan irányították volna mozgásukat. Az esetek száma egyre csak növekedett, és hamarosan az egész városban egyfajta kollektív őrület tört ki a lakosok körében. Nem tett különbséget, gazdagok és szegények, fiatalok és öregek egyaránt engedelmeskedtek a tánc hívó csábításának. A jelenség olyannyira elszabadult, hogy néhány héten belül több száz ember csatlakozott a táncolókhoz, és az egész várost átjárta a tánc őrülete.
A pestis gyakran súlyos fizikai tünetekkel járt együtt, melyek általában halálos kimenetelűek voltak. Az embereknek azonban nem voltak hagyományos pestis tüneteik, mint például a láz vagy a bubók. Ehelyett a táncoló pestisben szenvedők kimerültségtől és kiszáradástól haltak meg, miután hosszú ideig folyamatosan táncoltak. A „táncoló pestis” kifejezés tehát a jelenség megnevezésére szolgált, annak ellenére, hogy nem kapcsolódott közvetlenül a hagyományos pestis betegséghez. Ez a megnevezés azonban hozzájárult a rejtélyes esemény hírnevéhez és az emlékezetéhez az utókor számára.
A tudósok és orvosok tehetetlenül álltak az esemény előtt, képtelenek voltak magyarázatot találni a rejtélyes járványra. A hagyományos orvoslás és a vallásos gyógyítás sem hozott eredményt, és a táncos őrületben résztvevők száma csak nőtt a városban. Végül a helyi hatóságok kénytelenek voltak beavatkozni, és szigorú intézkedéseket hoztak a táncolók kezelésére és megfékezésére. Az esemény során a táncolók gyakran összeestek a kimerültségtől, és néhányan még szívrohamot is kaptak. A járvány szeptember elején csillapodott, amikor a táncolókat egy hegyi szentélybe terelték, hogy bűnbocsánatért imádkozzanak. Az eseményről szóló történelmi dokumentumok, beleértve az orvosi jegyzeteket, katedrális prédikációkat és a Strasbourg városi tanács által kiadott jegyzeteket is, részletesen leírták ezt a nem mindennapi történetet.
Vajon egy ritka fertőző betegség okozta-e a rejtélyes tüneteket, vagy talán pszichológiai vagy társadalmi tényezők játszottak szerepet a jelenség kialakulásában? Ezek a kérdések továbbra is nyitottak maradtak, és az esemény rejtélye továbbra is kihívást jelent a történészek, pszichológusok és orvosok számára egyaránt.
Néhányan úgy vélték, hogy a táncosokat valamilyen mérgező gomba vagy rovarcsípés fertőzte meg, míg mások a környezeti tényezőket vagy a társadalmi feszültséget sejtettek a háttérben. Voltak olyanok is, akik úgy vélték, hogy a fertőzöttek a gonosz, az ördög hatása alatt cselekedtek. A francia jezsuita pap, Tonquédec szavait idézve: „Sok azoknak a szerencsétleneknek a száma, akik démoni megszállottság jelei nélkül veszik igénybe az exorcisták szolgálatát, hogy általuk szabaduljanak meg szenvedéseiktől, mindenféle súlyos betegségeiktől, kellemetlenségeiktől és más szerencsétlenségeiktől. A valódi megszállottak száma igen csekély, de ezeké a szerencsétleneké rengeteg.”
Az exorcisták a bajaiktól való megszabadulástól reméltek segítséget, amelyet most tánc formájában mutatkozott meg. Vallási vezetőket is bevontak az ügybe, akik exorcizmusokat hajtottak végre a táncolók felett, abban a reményben, hogy megszabaduljanak a „démoni befolyástól”.
A legnépszerűbb, John Waller híres brit történész és pszichológus által felvetett elmélet szerint, a stressz okozta tömeghisztéria játszott szerepet. A környezeti stressz, a gazdasági nehézségek és más tényezők miatt az emberek egyfajta ellenreakcióként táncra perdültek.
Egy nagyon meghökkentő elmélet szerint az ún. ergot gomba hallucigén hatása váltotta ki az emberekből ezt a jelenséget. Az ergot egy olyan gomba, amely a gabonafélék, például a búza, rozs, árpa és a kukorica termésén élősködik. Ez a gomba olyan mérgező vegyületeket termel, mint az ergotalkaloidok, amelyek súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak az emberekben és az állatokban egyaránt. Az ergot mérgezés leggyakrabban akkor fordul elő, amikor az emberek fertőzött gabonaféléket fogyasztanak, vagy közvetlenül érintkeznek a gombaspórákkal. A legjellemzőbb tünetek közé tartozik a görcsök, hallucinációk, bőrproblémák és az ujjak vagy végtagok elhalása.
Néhány kutató vallási vagy kulturális okokat is felvetett. A táncolás lehetett egyfajta vallási extázis vagy rituális cselekedet is.
Végül az esemény hónapok múltával lassan elmúlt és a táncolás megszűnt. Az 1518-as táncoló pestis azóta is kihagyhatatlan történetként szerepel a középkori és pszichológiai történelemkönyvekben. Ez az esemény nemcsak Strasbourg történelmének fontos része, hanem az egész emberiség számára is egy megmagyarázhatatlan és figyelemre méltó esemény maradt.
Írta a Magyar Hírlap
